Fintech cég vagy pénzintézet?
Amikor fintech cégről beszélünk, sokszor ugyanazt a szót használjuk teljesen eltérő üzleti modellekre.
Tartalomjegyzék
- A fintech valójában nem egy cégtípus
- Első kategória: a fintech mint pénzügyi szolgáltató
- Második kategória: a fintech infrastruktúra
- Harmadik kategória: a pénzügyi szoftverszállítók
- Miért számít ez egyáltalán?
- A fintech nem mindig látható
Ha ma valaki azt mondja egy vállalatra, hogy fintech, a legtöbben valószínűleg olyan nevekre gondolnak, mint a Wise, a Revolut vagy a Stripe.
De vajon valóban fintech cégek ezek?
És mi a helyzet azokkal a vállalatokkal, amelyek nem nyújtanak pénzügyi szolgáltatást, mégis bankoknak, biztosítóknak, nyugdíjpénztáraknak vagy vagyonkezelőknek fejlesztenek szoftvereket?
Ők fintech cégek?
Vagy egyszerűen szoftverfejlesztők?
A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik, a válasz azonban meglepően összetett. Annyira, hogy még a nemzetközi pénzügyi szervezetek sem használnak egységes definíciót arra, hogy pontosan mi számít fintechnek.
Amikor fintechről beszélünk, sokszor ugyanazt a szót használjuk teljesen eltérő üzleti modellekre.
Egy digitális bankra.
Egy fizetési infrastruktúrát üzemeltető vállalatra.
És egy olyan szoftverfejlesztő cégre is, amelynek rendszerei nélkül egyetlen pénzügyi intézmény sem tudna működni.
Pedig ezek nagyon különböző szerepek.
A fintech valójában nem egy cégtípus
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közösen kidolgozott Bali Fintech Agenda szerint a fintech alapvetően nem egy vállalati kategória, hanem olyan technológiai innováció, amely képes átalakítani a pénzügyi szolgáltatásokat.
Ez fontos különbség.
A meghatározás nem azt mondja meg, hogy milyen cégek a fintech vállalatok.
Azt mondja meg, hogy milyen technológiai változásokat nevezünk fintechnek.
Másképpen fogalmazva: a fintech elsősorban nem szervezeti forma, hanem technológiai jelenség.
Talán éppen ezért alakult ki az a helyzet, hogy a gyakorlatban nagyon különböző vállalatok kerültek ugyanabba a kategóriába.
Első kategória: a fintech mint pénzügyi szolgáltató
Amikor a legtöbb ember fintech cégről beszél, általában erre a csoportra gondol.
Ide tartoznak azok a vállalatok, amelyek közvetlenül nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat az ügyfelek számára.
Például:
A felhasználók ezekkel a cégekkel találkoznak nap mint nap.
Számlát nyitnak.
Pénzt utalnak.
Bankkártyát használnak.
Befektetnek.
A közvélemény szemében ők testesítik meg a fintech világát.
Itt azonban rögtön felmerül egy érdekes kérdés.
Ha egy vállalat már banki engedéllyel rendelkezik, pénzügyi szolgáltatásokat nyújt és több millió ügyfelet szolgál ki, akkor továbbra is fintechnek tekinthető?
Vagy már egyszerűen pénzintézet?
A Wise vagy a Revolut esetében a két megnevezés gyakran egyszerre jelenik meg.
És valójában mindkettő igaz lehet.
Második kategória: a fintech infrastruktúra
A végfelhasználók többsége nem találkozik velük, mégis a digitális pénzügyi világ jelentős része rajtuk keresztül működik.
Ide sorolhatók például:
- Stripe
- Adyen
- Marqeta
- Plaid
Ezek a vállalatok általában nem bankként működnek.
Nem ők kezelik az ügyfél pénzét.
Nem náluk vezetjük a számlánkat.
Viszont nélkülük a modern digitális pénzügyi szolgáltatások jelentős része nem működne.
Ők biztosítják az infrastruktúrát.
Az API-kat.
A fizetési kapcsolatokat.
Az integrációkat.
A háttérfolyamatokat.
Ez a réteg a fintech egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé látható területe.
Harmadik kategória: a pénzügyi szoftverszállítók
Itt válik igazán érdekessé a kérdés.
Vegyünk egy nyugdíjpénztárat.
Vagy egy biztosítót.
Vagy egy vagyonkezelőt.
Az ügyfél általában csak a weboldalt vagy az ügyfélportált látja.
A háttérben azonban ennél jóval összetettebb informatikai környezet működik.
Valahol kezelni kell:
- az ügyféladatokat,
- a tagsági nyilvántartásokat,
- a pénzügyi tranzakciókat,
- a vagyonkezelési adatokat,
- a könyvelést,
- a dokumentumokat,
- a jóváhagyási folyamatokat,
- a szabályozói jelentéseket.
Ezeket a feladatokat speciális pénzügyi szoftverek végzik.
A világ legismertebb szereplői közé tartozik például:
- Temenos
- Finastra
- Avaloq
- FIS
- Fiserv
- SS&C
A legtöbb ügyfél soha nem hallott róluk.
Mégis több ezer pénzügyi intézmény működése épül ezekre a rendszerekre.
Felmerül tehát a kérdés: ha egy vállalat pénzügyi intézmények számára fejleszt informatikai rendszereket, akkor fintech cégnek számít?
Sok piaci szereplő szerint igen.
Mások szerint inkább pénzügyi szoftverszállító.
A vita ma sem lezárt.
Miért számít ez egyáltalán?
Első látásra úgy tűnhet, hogy pusztán elnevezési kérdésről van szó.
Valójában azonban ennél többről beszélünk.
A fintech szektor értelmezése meghatározza:
- a piac méretét,
- a befektetői megítélést,
- a szabályozói környezetet,
- a vállalati pozicionálást,
- sőt gyakran még az üzleti lehetőségeket is.
Nem mindegy, hogy egy vállalatot digitális pénzügyi szolgáltatóként, infrastruktúra-szolgáltatóként vagy pénzügyi technológiai beszállítóként azonosítanak.
Mindhárom szerepkör más üzleti modellt, más ügyfélkört és más értékajánlatot jelent.
A fintech nem mindig látható
Amikor fintech cégekről esik szó, a figyelem rendszerint a végfelhasználók számára is ismert alkalmazásokra és digitális pénzügyi szolgáltatásokra irányul.
A pénzügyi szektor működésének jelentős része azonban a háttérben zajlik.
Nyugdíjpénztári ügyviteli rendszerek, vagyonnyilvántartó platformok, pénzügyi adminisztrációs megoldások, biztosítási elszámolási rendszerek, vállalati portálok és riporting rendszerek nélkül a pénzügyi intézmények mindennapi működése sem lenne elképzelhető.
A Finit története jól példázza ezt a kevésbé látható, mégis meghatározó területet. A vállalat közel három évtizede fejleszt pénzügyi és vállalati informatikai rendszereket Magyarország meghatározó intézményei számára.
A referenciák között megtalálható az OTP Értékpapír, az OTP Bróker, az OTP Egészségpénztár, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, az OTP Jelzálogbank, az OTP SZÉP Kártya rendszere, valamint az OTP különböző vállalati portáljai és riporting megoldásai. A vállalat hosszú távú partnerei között szerepel az ALFA Nyugdíjpénztár (korábban AEGON), a Gondoskodás Nyugdíjpénztár (korábban MKB), valamint biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltató szervezetek is.
A projektek időtávja különösen figyelemre méltó. Több olyan rendszer működik ma is, amelynek fejlesztése vagy továbbfejlesztése több mint egy évtizede zajlik, egyes együttműködések pedig egészen az 1990-es évek végéig nyúlnak vissza.
Ez jól mutatja, hogy a pénzügyi informatika világában a valódi értéket gyakran nem a látványos alkalmazások jelentik, hanem a hosszú távon megbízhatóan működő rendszerek.
Az elmúlt évtizedek projektjei azt is megmutatják, hogy a fintech nem kizárólag digitális bankokat, mobilalkalmazásokat vagy online fizetési szolgáltatásokat jelent. Ugyanilyen fontos részét képezik azok a háttérrendszerek is, amelyek a tagsági nyilvántartást, a vagyonkezelést, a pénzügyi adminisztrációt, a dokumentumkezelést vagy éppen a szabályozói megfelelést támogatják.
A fintech világában gyakran a látványos alkalmazások kerülnek reflektorfénybe. A pénzügyi szektor hosszú távú működését azonban sok esetben azok a háttérrendszerek biztosítják, amelyek fejlesztése és üzemeltetése évtizedes szaktudást, iparági ismeretet és intézményi tapasztalatot igényel.
